A Zhōng Dìng (中定) jelentése "központi megállapodás" vagy "központi egyensúly". A 中 (Zhōng) írásjegy központot vagy középet jelent. A 定 (Dìng) írásjegy jelentése: megállapodott, stabil vagy rögzített. Együtt azt az alapelvet írják le, hogy megőrizzük a stabil, függőleges központot, amelyből minden mozgás kiindul, és amelyhez minden mozgás visszatér. A Zhōng Dìng a Tàijíquán tizenharmadik alaphelyzete a Tizenhárom alaphelyzet (十三势 Shísān Shì) közül — és sok szempontból a legfontosabb, mert nélküle egyetlen más testhelyzet vagy technika sem működik helyesen.

Helye a Tizenhárom alaphelyzetben

A Tàijíquán tizenhárom alapvető elvre épül, két csoportra osztva.

A Nyolc kapu (八门 Bā Mén) kéztechnikák, amelyek a Nyolc trigramnak (八卦 Bāguà) felelnek meg:

Péng (掤, Elhárítás), Lǚ (捋, Visszagördítés), Jǐ (挤, Préselés), Àn (按, Tolás), Cǎi (採, Leszakítás), Liè (挒, Hasítás), Zhǒu (肘, Könyökütés), Kào (靠, Vállütközés).

Az Öt lépés (五步 Wǔ Bù) lábmunkát leíró alapelv, amely az Öt fázisnak (五行 Wǔxíng) felel meg:

Nyolc plusz öt egyenlő tizenhárommal — ez a Shísān Shì.

A Zhōng Dìng a Földnek (土 Tǔ) felel meg a Wǔxíng elméletben. A Föld az a központ, amelyből a másik négy fázis létrejön, és amelyhez visszatér. Ugyanígy a Zhōng Dìng az a központ, amelyből mind a négy irányú lépés kiindul. Stabil központ nélkül egyetlen irányba tett lépésnek sincs megbízható alapja.

Wáng Zōngyuè (王宗岳) A Tàijíquán neveinek magyarázata (太极拳释名) című műve világossá teszi a szerkezetet: a Nyolc kapu a Bāguà rendszeréhez, az Öt lépés a Wǔxíng rendszeréhez kapcsolódik, és együtt alkotják a Tizenhárom alaphelyzetet. A Zhōng Dìng a Föld helyét foglalja el — azt a tengelyt, amely körül minden más forog.

Mi a Zhōng Dìng

A Zhōng Dìnget gyakran "egyensúlynak" fordítják, de ez alábecsüli a fogalmat. Az egyensúly passzív állapot — a nyugalomban lévő test egyensúlyban van. A Zhōng Dìng aktív, dinamikus folyamat: a szerkezeti igazodás és a belső stabilitás fenntartása akkor is, amikor a test mozog, fordul, lökést kap vagy erőt bocsát ki.

A fogalomnak három dimenziója van:

A függőleges tengely. A Zhōng Dìng a test középvonalán áthaladó függőleges vonalat írja le, amely a fejtetőtől (Bǎihuì 百会) a gáton (Huìyīn 会阴) át a talajba fut. Amikor ez a tengely rendezett — a fej felfüggesztett, a gerinc egyenes, a farokcsont süllyesztett, a súly lefelé ereszkedik —, a test olyan szerkezeti egységet ér el, amely puszta izomerővel nem hozható létre. A csontváz viseli a terhet. Az izmok ellazulhatnak.

A tömegközéppont. A Zhōng Dìng a test tömegközéppontjának tudatosítására is utal, amely az alsó Dāntián (丹田) területén található. A központtal való tudatos kapcsolat fenntartása lehetővé teszi, hogy a gyakorló stabil maradjon súlyáthelyezések, fordulatok és irányváltások közben. A központ mozog, de soha nem hagyjuk el.

A belső állapot. A szerkezeten túl a Zhōng Dìng belső állapot. A Qì (气) leülepszik a Dāntiánba. Az elme (Yì 意) csendes és középen van. A test Song (松, elengedett) — laza, de nem összeesett. Ez a belső leülepedés különbözteti meg a Zhōng Dìnget attól, hogy valaki egyszerűen egyenesen áll.

A Zhōng Dìng nem testhelyzet. Ez az az állapot, amelynek minden testhelyzetben jelen kell lennie.

A függőleges tengely: Bǎihuìtól Huìyīnig

A Zhōng Dìng fizikai kifejeződése két kulcspontot összekötő függőleges tengely.

Bǎihuì (百会, GV-20) — "Száz találkozás" — a fejtetőn helyezkedik el. Ez a Kormányzó vezeték (督脉 Dū Mài) huszadik pontja, amely a gerinc mentén felfelé és a fejen át futó fő Yáng meridián. A hagyományos kínai orvoslásban a Bǎihuì az a hely, ahol a test Yáng energiája összegyűlik. A gyakorlatban az instrukció az, hogy úgy érezzük, mintha a fejtetőt felülről felfüggesztették volna — 虚领顶劲 (Xū Lǐng Dǐng Jìn), "ürítsd ki a nyakat, és engedd, hogy a fejtető energiája felemelkedjen." Ez feszültség nélkül emeli meg a gerincet.

Huìyīn (会阴, CV-1) — "A Yīn találkozása" — a gátnál található. Ez a Befogadó vezeték (任脉 Rèn Mài) első pontja, amely a test elülső részén felfelé futó fő Yīn meridián. A gyakorlatban a Huìyīnt finoman befelé és felfelé húzzuk, összekapcsolva az alsó test szerkezetét a központi tengellyel.

A két pont közötti vonal alkotja a test központi csatornáját. Amikor a Bǎihuì emelkedik, a Huìyīn pedig finoman felfelé zár, a gerinc természetesen megnyúlik, a Dāntián leülepszik, és a test egy stabil függőleges központ köré rendezi magát. Ez a Zhōng Dìng szerkezeti alapja.

A daoista belső gyakorlatban a Bǎihuì és a Huìyīn kapcsolata a Mikrokozmikus pályához (小周天 Xiǎo Zhōutiān) is kötődik — a Qì keringéséhez a Kormányzó és a Befogadó vezetékeken keresztül. A Zhōng Dìng igazodása megteremti a feltételeket ahhoz, hogy ez a keringés akadálytalanul áramoljon.

Zhōng Dìng és gyökerezés

A Zhōng Dìng elválaszthatatlan a gyökerezés (扎根 Zhā Gēn) fogalmától. Egy egyenes törzsű, mély gyökerű fa nem izomerő miatt stabil, hanem azért, mert szerkezete összhangban van a gravitációval. Ugyanez az alapelv érvényes az emberi testre is.

Amikor a Zhōng Dìng helyes, a beérkező erő az igazított szerkezeten keresztül lefelé halad, és a lábakon át a talajba oszlik el. A gyakorló nem erővel áll ellen az erőnek — a szerkezet kezeli azt. Amikor a Zhōng Dìng elveszik — a test megdől, a központ felemelkedik, a tengely elbillen —, az erő az izmokban és az ízületekben halmozódik fel. A gyakorló feszültté, merevvé és könnyen kibillenthetővé válik.

A Zhàn Zhuāng (站桩, álló oszlop) gyakorlás a Zhōng Dìng és a gyökerezés fejlesztésének elsődleges módszere. A gyakorló mozdulatlanul áll egy egyszerű testhelyzetben — kívül csendes (Yīn), belül aktív (Yáng) —, és fokozatosan megtanulja lefelé elengedni a feszültséget, engedni, hogy a csontváz viselje a súlyt, és leülepíteni a Qìt a Dāntiánba. Idővel a test megtalálja természetes függőleges igazodását, és a gyökér elmélyül.

Zhōng Dìng a harcban

A Zhōng Dìng harci funkciója egyszerű: ha elveszíted a központodat, veszítesz.

Az erős Zhōng Dìnggel rendelkező gyakorló képes elnyelni, átirányítani és kibocsátani az erőt anélkül, hogy saját stabilitását veszélyeztetné. A központ érintetlen marad, miközben a végtagok kifejezik a technikát. A klasszikus kép: egy forgó búgócsiga — a tengely tökéletesen nyugodt, miközben a felszín minden irányban mozog.

Ezzel szemben a Tàijí tolókezek (推手 Tuī Shǒu) és a harc alapvető stratégiája az ellenfél Zhōng Dìngjének megbontása — a gyökérből való kibillentés, a tengely megdöntése vagy a tömegközéppont kivezetése a támaszfelületen túlra. A Négy elsődleges kapu — Péng, Lǚ, Jǐ, Àn — mind a saját Zhōng Dìnged és az ellenfélé közötti viszony manipulálásán keresztül működik.

A Tàijíquán értekezés klasszikus instrukciója: 立如平准，活似车轮 — "Állj úgy, mint egy kiegyensúlyozott mérleg; mozogj úgy, mint egy forgó kerék." A kiegyensúlyozott mérleg a Zhōng Dìng. A forgó kerék az aköré rendezett mozgás.

Zhōng Dìng és Zhòng Xīn

A Zhōng Dìnget (中定, központi egyensúly) néha összekeverik a Zhòng Xīnnel (重心, súlypont). Kapcsolódnak egymáshoz, de nem azonosak.

A Zhòng Xīn fizikai tulajdonság — az a pont, ahol a test tömege összpontosul. Passzívan változik, valahányszor a test alakja változik. Hajolj előre, és a súlypont előre tolódik.

A Zhōng Dìng aktív alapelv — a gyakorló tudatosan fenntartott stabil, rendezett központja dinamikus mozgás közben. Magában foglalja a tudatosságot, a szándékot, a szerkezeti igazodást és a belső leülepedést. A súlypont mozgás közben eltolódhat, de a Zhōng Dìng biztosítja, hogy azt soha ne hagyjuk el és ne veszítsük el. A gyakorló mindenkor ura marad saját központjának.

Gyakori hibák

Dőlés. A törzs bármilyen billenése — előre, hátra vagy oldalra — megtöri a függőleges tengelyt. A leggyakoribb ok a kézzel való túlnyúlás vagy az, hogy a lépés a központ leülepítése előtt történik.

Emelkedés. Amikor a tömegközéppont felemelkedik — a vállak felhúzódnak, a légzés felfelé mozdul, a Qì lebeg —, a stabilitás elvész. Az instrukció mindig a süllyesztés: süllyeszd a vállakat (沉肩 Chén Jiān), süllyeszd a könyököket (坠肘 Zhuì Zhǒu), süllyeszd a Qìt a Dāntiánba (气沉丹田 Qì Chén Dāntián).

Merevség. Az izomfeszültség nem stabilitás. A merev test közvetlenül továbbítja az erőt ahelyett, hogy leföldelné. Az igazi Zhōng Dìnghez Song (松) szükséges — minden szükségtelen feszültség teljes elengedése, hogy az igazodást ne az izmok, hanem a csontváz szerkezete tartsa fenn.

Statikus helyzetként kezelni. A Zhōng Dìng nem azt jelenti, hogy "mozdulatlanul állni középen." Folyamatosan fenn kell tartani lépés, fordulás, emelkedés, süllyedés és erőkibocsátás közben. A központ együtt mozog a testtel. Ami állandó marad, az a gyakorló kapcsolata vele.

Klasszikus hivatkozás

A Zhōng Dìng kifejezés megjelenik a Wáng Zōngyuènek (王宗岳) tulajdonított alapvető Tàijíquán klasszikusokban. A Tàijíquán nevének magyarázata című műve egyértelműen felsorolja a Tizenhárom alaphelyzetet:

十三势者，掤、捋、挤、按、采、挒、肘、靠、进步、退步、左顾、右盼、中定也。

A Tizenhárom alaphelyzet: Péng, Lǚ, Jǐ, Àn, Cǎi, Liè, Zhǒu, Kào, Jìn Bù, Tuì Bù, Zuǒ Gù, Yòu Pàn, Zhōng Dìng.

A szöveg ezután a Nyolc kaput a Bāguàhoz, az Öt lépést pedig a Wǔxínghez rendeli, miközben a Zhōng Dìng a Föld helyét foglalja el — azt a központot, amely köré az összes többi elem rendeződik.