Bào Yuán Shǒu Yī (抱元守一) egy daoista művelési kifejezés, amely a Tàiyǐ Wǔxíngquán (太乙五行拳) vége felé jelenik meg. Gyakran így fordítják: "öleld át az eredetet, és őrizd az Egyet." A formában ez jelzi a visszatérést a sok változásból egy középpontba rendezett testhez, egy szándékhoz és egy nyugodt légzéshez.

A kifejezést nem szabad elvont jelmondatként olvasni. Gyakorlati útmutatást ad. Miután a forma állati képeken, hirtelen változásokon, fogásmódszereken és az Öt Fázis minőségein haladt át, a gyakorló visszagyűjti a mozgást a forrásához. A test nem omlik passzivitásba. Csendes rendezettségbe tér vissza.

Ez teszi a Bào Yuán Shǒu Yī-t a Tàiyǐ-sorozat egyik legtisztább záróelvévé. A forma differenciálatlan Qì-ből indul, sokféle kifejeződésen át bontakozik ki, majd arra kéri a gyakorlót, hogy térjen vissza anélkül, hogy elveszítené az éberséget.

A szavak jelentése

A kifejezés négy írásjegyből áll:

Együtt azt írják le, hogy visszagyűlünk az eredeti középpontba, és megőrizzük az egységet. Az "eredet" nem a testben elrejtett fizikai tárgy. Az osztatlan forrás, amelyből a mozgás, a légzés, a figyelem és az erő szerveződik.

Az "Egyet" sem szabad egyszerűen az egyes számra redukálni. A daoista nyelvben az egy gyakran az elválás előtti egységre mutat: bal és jobb előtt, előrelépés és visszavonulás előtt, ütés és befogadás előtt, mielőtt az öt minőség külön kifejeződésekre válna szét.

A Wudang tanulók számára a kifejezés egyszerűen érthető: ne engedd, hogy a gyakorlás szétszóródjon. Tartsd a középpontot, őrizd meg a test egységét, és engedd, hogy az elme tompaság nélkül térjen vissza a csendbe.

Daoista háttér

Az Egy átölelésének és az Egy őrzésének gondolatai a daoista gondolkodás több rétegében is megjelennek. Az egységhez, a belső összegyűjtéshez és a megszakítatlan középpont megőrzéséhez kapcsolódnak. A nyelvezet régi, de edzésbeli jelentése továbbra is közvetlen: kerülni kell a széttöredezést, hagyni kell, hogy a légzés és a testtartás egy mezőbe rendeződjön, és ezt az egységet akkor is fenn kell tartani, amikor a körülmények változnak.

A Bào Yuán Shǒu Yī mindkét oldalt egyesíti. A Bào Yuán visszagyűjt a forráshoz. A Shǒu Yī megőrzi a forrást, miután azt megtaláltuk. Ebben az értelemben a kifejezés természetesen tartozik egy harci formához: a forma nem akkor fejeződik be, amikor az utolsó technikát végrehajtották, hanem amikor a gyakorló visszatért a technikától az egységhez.

Helye a Tàiyǐ Wǔxíngquánban

A Tàiyǐ Wǔxíngquán az egységből a differenciálódás felé mozog. A Tàiyǐ (太乙) a Legfőbb Egységre mutat. A Wǔxíng (五行) az Öt Fázisra utal: Fa, Tűz, Föld, Fém és Víz. A Quán (拳) ezeket az eszméket harci edzésen keresztül teszi testivé.

A sorozat sok képet tartalmaz: majom, ló, árvízi sárkány, oroszlán, leopárd, rok, szarvas, piton, ponty, sas, daru, majom, medve, tigris, főnix és más formák. Minden kép egy mozgásminőséget hordoz: emelkedést, süllyedést, csavarodást, kifelé villanást vagy befelé visszatérést.

Bào Yuán Shǒu Yī nélkül ezek a képek szétszórttá válhatnak. A tanuló különálló állatokat vagy különálló technikákat utánozhat anélkül, hogy érezné mögöttük az egyetlen testet. A záróelv ezt a hibát javítja ki. Emlékezteti a gyakorlót, hogy minden változásnak egy gyökérhez kell visszatérnie.

Ezért jelenik meg a kifejezés a forma vége felé, nem csupán az elején. A gyakorló először megtapasztalja a differenciálódást, majd megtanulja újra összegyűjteni azt. Az edzés célja olyan egység, amely sok változáson tud áthaladni, majd zavar nélkül visszatérni.

Fizikai edzésbeli jelentés

A testben a Bào Yuán Shǒu Yī merevség nélküli összegyűjtésként fejeződik ki. A karok összegyűlnek, a gerinc leülepszik, a légzés elcsendesedik, a testsúly pedig stabil alapra tér vissza. A gyakorlónak teljességet kell éreznie, nem visszahúzódást.

Néhány fizikai ellenőrzés hasznos lehet:

• A vállak előreomlás nélkül lágyulnak meg.
• A könyökök kapcsolatban maradnak a testtel, nem úsznak el tőle.
• A mellkas nem feszül ki és nem esik be.
• A derék és a csípő a gerinc alatt ülepszik meg.
• A lábak élők, gyökerezettek és válaszkészek maradnak.
• A kezek tudatossággal térnek vissza, nem válnak üres formákká.

A lényeg nem a testtartás megfagyasztása. A lényeg az, hogy ugyanazzal a belső kapcsolattal fejezzük be, amelynek a forma egészében jelen kellett volna lennie.

Figyelem és légzés

A Bào Yuán Shǒu Yī a gyakorlás végén megjelenő figyelmi állapotot is leírja. Az elme összegyűlik, de nem szorul össze. Tiszta, éber és csendes marad. Ez különbözik attól, amikor valaki pusztán ellazul az erőfeszítés után, ami lazává vagy álmosabbá válhat.

A gyakorlatban ez gyakran a ritmus apró, de fontos változásaként jelenik meg. Erősebb mozgás után a tanuló talán élesen ki akar lélegezni, leejteni a szerkezetet, vagy elsietni a formából való kilépést. A Bào Yuán Shǒu Yī tisztább befejezést kér. A légzés magától tér vissza. A test magasságvesztés nélkül zár. A szándék nyugodt marad, amíg a gyakorlás teljesen be nem fejeződik.

Nem kell semmilyen különleges légzésmódszert ráerőltetni a kifejezésre. A légzésnek támogatnia kell a visszatérést, nem pedig a feszültség újabb tárgyává válnia.

Gyakori félreértések

Az első félreértés az, amikor a Bào Yuán Shǒu Yī-t misztikus díszítésként kezelik. A hagyományos formanevek gyakran hordoznak költői és daoista nyelvezetet, de ez a nyelv azt is megmondja a gyakorlónak, hogyan kell a mozgást megszervezni.

A második félreértés az, amikor a kifejezést túlságosan mentálissá teszik. Az "Egy őrzése" nem attól valósul meg, hogy valaki erősen gondolkodik az egységről. A testtartásban, az átmenetben, a légzésben és abban a képességben vizsgázik, hogy a gyakorló szétszóródás nélkül tud befejezni.

A harmadik félreértés az, amikor a csendességet megállással keverik össze. A belső gyakorlásban a csendesség nem holt súly. Az az állapot, amelyben a mozgás már nem szivárog szükségtelenül kifelé. A test lehet csendes, de éber marad.

A negyedik félreértés az, amikor a záróelvet elválasztják a forma többi részétől. A Bào Yuán Shǒu Yī a vég közelében helyezkedik el, de minden fázisváltásnak továbbra is egy testhez kell tartoznia.

Kapcsolat az Öt Fázissal

Az Öt Fázist könnyű öt különálló címkeként félreérteni. A Fa emelkedik, a Tűz kiterjed, a Föld stabilizál, a Fém sűrít, a Víz pedig süllyed, de ezeknek a minőségeknek nem az a céljuk, hogy a gyakorlót öt egymástól elszakadt szokásra bontsák.

A Bào Yuán Shǒu Yī megmagyarázza, hogyan tartható össze az öt. A fázisok változnak, de a középpont megmarad. A forma azért tud sok minőséget megjeleníteni, mert egy forrása van.

Ez különösen fontos a Tàiyǐ Wǔxíngquánban, mert a forma tömör és közvetlen. Változásai hirtelenek lehetnek. Ha a tanuló túl korán hajszolja a külső sebességet vagy a harci alkalmazást, a forma széttöredezik. Az eredethez való visszatérés helyreállítja a helyes elsőbbséget: először egység, aztán változás.

Gyakorlási jegyzetek

A záró szakasz gyakorlásakor a tanulók néhány egyszerű ellenőrzést használhatnak:

• Zárás előtt figyeld meg, hogy az elme még a formában van-e, vagy már a következő tevékenységen gondolkodik.
• Hagyd, hogy a kezek a hátból, a derékból és a lábakból gyűljenek össze, ne csupán a karokból.
• A visszatérés közben tartsd a légzést csendesen és természetesen.
• Érezd meg, hogy a bal és jobb oldal egy testté ülepszik-e.
• Zárás után maradj mozdulatlan egy pillanatig, mielőtt ellépnél.

Ezek az ellenőrzések gyakorlativá teszik a kifejezést. A Bào Yuán Shǒu Yī nem olyasmi, amit a gyakorlás után hozzáadunk. Ez az a mód, ahogyan a gyakorlás beteljesíti önmagát.

Így értve a kifejezés az egész Tàiyǐ-módszert összegzi: a mozgás egységből indul, sok minőségre differenciálódik, majd újra visszatér az egységbe. A gyakorló nemcsak technikákat tanul végrehajtani, hanem azt is, hogyan őrizze meg az egy középpontot a változáson keresztül.

Kulcsfogalmak

• Bào Yuán Shǒu Yī (抱元守一) — Öleld át az eredetet, és őrizd az Egyet
• Bào (抱) — átölelni, tartani vagy összegyűjteni
• Yuán (元) — eredet; ősi forrás
• Shǒu (守) — őrizni, fenntartani vagy megőrizni
• Yī (一) — egy; egység
• Tàiyǐ (太乙/太一) — Legfőbb Egység; Nagy Egy
• Wǔxíng (五行) — Öt Fázis: Fa, Tűz, Föld, Fém, Víz
• Yì (意) — szándék; irányított tudatosság
• Zhōng (中) — középpont; közép; központi tengely