A Shēnfǎ (身法) jelentése „testmódszer” vagy „testmechanika”. Azoknak az elveknek az összessége, amelyek meghatározzák, hogyan rendezi magát a test mozgás közben — hogyan igazodik a gerinc, hogyan irányít a derék, hogyan helyeződik át a testsúly, hogyan hangolódnak össze a végtagok a középponttal. Míg az egyes technikák azt írják le, mit kell tenni, a Shēnfǎ azt írja le, hogyan végzi ezt a test. Ez az operációs rendszer, amely minden forma, minden technika és minden alkalmazás alatt fut a Wudang rendszerben.

Az alapelvek

Xū Lǐng Dǐng Jìn (虚领顶劲) — A fejtető könnyed felfüggesztése

A fejtető úgy emelkedik, mintha felülről egy fonál tartaná. Ez nem erőltetett felfelé nyomás — hanem gyengéd, folyamatos szándék, amely megnyújtja a gerincet és rendezi a nyakcsigolyákat. Az áll enyhén behúzódik. A nyak laza marad.

Ez az elv teremti meg a függőleges igazodást. Amikor a fejtető emelkedik, az egész gerinc alatta rendeződik — a csigolyák természetesen egymásra helyeződnek, a görbületek megtartják egészséges formájukat. Enélkül a fej előreesik, a vállak meggörnyednek, és a test központi tengelye összeomlik.

Hán Xiōng Bá Bèi (含胸拔背) — A mellkas befogása, a hát felhúzása

A mellkas enyhén üregessé válik — nem összeesik, hanem elenged a kifelé feszítő, megszokott tartásból. Ezzel egy időben a felső hát enyhén kerekedik, ahogy a lapockák közötti tér megnyílik. Ez a két mozdulat kiegészíti egymást: az egyik nem történhet meg a másik nélkül.

Ez az elv több funkciót szolgál. Ellazítja a rekeszizmot, lehetővé téve, hogy a légzés lesüllyedjen a Dāntián (丹田) területére. Megnyitja a felső hátat, teret teremtve a Qì áramlásának a Dū Mài (督脉, Kormányzó vezeték) mentén. Emellett a karokat és a vállakat hatékony harci technikához pozicionálja — a kidomborított mellkas lezárja a vállakat és csökkenti a mozgékonyságot.

Chén Jiān Zhuì Zhǒu (沉肩坠肘) — A vállak süllyesztése, a könyökök leengedése

A vállak lefelé engednek, távol a fülektől. A könyökök természetesen lógnak, inkább a talaj felé mutatva, mint kifelé nyílva. Ezek együtt fenntartják a karok és a törzs közötti szerkezeti kapcsolatot.

A felhúzott váll a leggyakoribb feszültségminta a képzetlen testekben, és az edzés során leggyakrabban javított hiba. Amikor a vállak felemelkednek, leválasztják a karokat a test erőközpontjáról. A lábak és a derék által létrehozott erő nem tud áthaladni a felhúzott, feszült vállakon — megáll a nyaknál. A vállak lesüllyesztése újra megnyitja ezt az útvonalat.

Sōng Yāo (松腰) — A derék ellazítása

Az alsó hát elengedi megszokott feszültségét. Az ágyéki görbület megmarad, de nem túlzott. A derék mozgékonnyá válik — szabadon fordulhat, irányíthat, és erőt közvetíthet a felső és az alsó test között.

A derék 主宰于腰 (Zhǔzǎi yú Yāo) — a fő irányító. Minden technikát a derék forgása vezet. Minden erőátvitel a derékon halad át. Ha a derék merev, a felső test függetlenül működik az alsó testtől, és minden technika elveszíti integrált erejét.

Sōng Kuà (松胯) — A csípő ellazítása

A csípőízületek (胯 Kuà) megnyílnak és elengednek. Ez lehetővé teszi, hogy a medence megtalálja természetes helyzetét — se előrebillenve (lordózis), se túlzottan maga alá húzva. A nyitott csípő mély állásokat, szabad derékforgást és a láberő törzshöz kapcsolását teszi lehetővé.

A merev csípő a harcművészeti gyakorlás egyik leginkább korlátozó akadálya. Megakadályozza a mély állásokat, blokkolja a derék forgását, és kompenzációs feszültséget hoz létre az alsó hátban és a térdekben. A csípő megnyitása ezért az egyik legtartósabb edzési prioritás.

Wěi Lǘ Zhōngzhèng (尾闾中正) — A farokcsont középen és egyenesen

A farokcsont (尾闾 Wěi Lǘ) természetesen lefelé függ, egy vonalban a fölötte lévő gerinccel. Nem billen hátra (túlzott ágyéki görbületet hozva létre), és nem húzódik túlzottan előre. Ez a helyzet lezárja a törzs energetikai tartályának alját, lehetővé téve, hogy a Qì az alsó Dāntiánban gyűljön össze, ahelyett hogy lefelé elszivárogna.

Shēnfǎ mozgás közben

Ezek az elvek statikus igazodást írnak le, de a Shēnfǎ valódi funkciója ennek az igazodásnak a fenntartása mozgás közben — különösen a harci formák összetett, többirányú mozgásaiban.

A fordulás a derékból indul, miközben a gerinc függőleges marad, ahogy a törzs forog. A vállak és a csípő együtt fordulnak (a vállak és a csípő külső harmóniája). A fej a testtel együtt vagy attól függetlenül fordul, hogy irányítsa a tekintetet.

Az előrelépés és visszavonulás megtartja a függőleges gerincet. A test előrelépéskor nem dől előre, visszavonuláskor nem billen hátra. A súlypont a lábakon keresztül tolódik át, nem a törzsön keresztül.

Az emelkedés és süllyedés a lábakon keresztül történik — a térdek hajlításával süllyedünk, nyújtásával emelkedünk. A gerinc kissé megnyúlik vagy összenyomódik, de nem omlik össze és nem nyúlik túl.

A csavarás és spirálozás szegmensről szegmensre halad végig a gerincen, a derék indításával, majd minden csigolya sorban követi. Ez hozza létre a spirális erőt (旋转力 Xuánzhuǎn Lì), amely a Bāguàzhǎng és számos Tàijíquán technika jellegzetessége.

Miért fontos a Shēnfǎ

A Shēnfǎ alakítja a technikák gyűjteményét integrált harcművészetté. Két gyakorló ugyanazt a formát azonos külső mozdulatokkal végezheti, mégis az egyik erőt hoz létre, a másik pedig nem. A különbség a Shēnfǎ — a belső szervezettség minősége.

A helyes Shēnfǎ egyben az elsődleges sérülésmegelőző mechanizmus is. A helyesen igazított ízületek biztonságosan osztják el az erőt. A rosszul igazított ízületek olyan módon nyelik el az erőt, amelyre nem készültek, ami fokozatos romláshoz vezet. A jó Shēnfǎ-val rendelkező gyakorló évtizedeken át edzhet intenzíven ízületi károsodás nélkül. A gyenge Shēnfǎ-val rendelkező gyakorló minden edzéssel károsodást halmoz fel.

A Shēnfǎ és a Sōng (松, ellazulás) kapcsolata közvetlen: a helyes Shēnfǎ csak ellazult testben lehetséges. A feszültség kihúzza a testet az igazodásból. Az ellazulás lehetővé teszi, hogy az igazodás megtörténjen. Ezért tanítják a két fogalmat együtt, és ezért erősítik őket együtt a teljes tananyag során.