A számok folyamatosan megjelennek a Wudang edzésben. A tanár számolhatja az ismétléseket, megnevezhet egy mozdulatcsoportot, hivatkozhat az ötödik lépésre, javíthatja a test egyik oldalát, vagy elmagyarázhat egy formaelnevezést, például Tàijí Shísān Shì (太极十三势), Wǔ Qín Xì (五禽戏), Bāguàzhǎng (八卦掌) vagy Tàiyǐ Wǔxíngquán (太乙五行拳).

Ez a cikk azt az alapvető kínai szám- és számlálási szókincset mutatja be, amelyre egy tanulónak szüksége van a gyakorláshoz. Nem teljes kínai nyelvtani lecke. A cél az, hogy felismerd a számokat a formanevekben, az órai utasításokban, a testtartások számolásában, az ismétlésszámokban és a gyakori edzéskifejezésekben.

Alapszámok (基本数字 Jīběn Shùzì)

Ezek a számok adják a wiki edzésszókincsének nagy részéhez az alapot. A 三 (Sān) megjelenik a Sānfēngpài (三丰派) szóban. Az 五 (Wǔ) megjelenik a Wǔxíng (五行) szóban. A 八 (Bā) megjelenik a Bāguà (八卦) szóban. A 十三 (Shísān) megjelenik a Shísān Shì (十三势), vagyis a Tizenhárom testtartás kifejezésben.

A tanulóknak figyelniük kell a tónusokra. A 四 (Sì, négy) és a 十 (Shí, tíz) eleinte könnyen összekeverhető, különösen gyors beszédben. Az 一 (Yī) természetes beszédben szintén változtathat tónust, de szószedetekben és formaelnevezésekben általában Yī alakban írják.

Nagyobb számok képzése

A kínai számképzés szabályos. A 十 (Shí) tízet jelent. A 百 (Bǎi) százat jelent. A 千 (Qiān) ezret jelent. A 万 (Wàn) tízezret jelent.

A szerkezet hasznos az ismétlések számolásakor. A 十一 szó szerint „tíz-egy”. A 二十 „két-tíz”. A 二十五 „két-tíz-öt”. Ha a tanuló ismeri az első tíz számot és a 十 szót, a legtöbb órai számolást könnyebb követni.

Kettő: 二 (Èr) és 两 (Liǎng)

A kínaiban két gyakori szó van a „kettő” jelentésére: 二 (Èr) és 两 (Liǎng). Kezdő gyakorlásban a különbség egyszerűen így érthető:

Hangos számoláskor a tanár általában ezt mondja: 一, 二, 三 (Yī, Èr, Sān): egy, kettő, három. Számozott sorrendben a 二 használatos: 第二 (Dì Èr), a második. Összetett számokban, például 十二 (Shí Èr, tizenkettő) és 二十 (Èr Shí, húsz), szintén a 二 a szokásos.

A 两 gyakran hallható, amikor a „kettő” valamilyen megszámolt dolgot módosít: 两次 (Liǎng Cì), kétszer; 两遍 (Liǎng Biàn), két teljes végigmenetel; 两手 (Liǎng Shǒu), két kéz. Ez megbízható gyakorlati szabály a tanulók számára, még ha a használat nyelvjárásonként és kifejezésenként változhat is.

Sorszámok 第 (Dì) használatával

A sorszámok sorrendet jelölnek: első, második, harmadik és így tovább. A kínai általában a szám elé tett 第 (Dì) jellel képezi őket.

Ez a minta megjelenik az órán, amikor a tanár egy mozdulatot, szakaszt, kört vagy tanulói pozíciót azonosít. A 第一式 (Dì Yī Shì) az első testtartást vagy módszert jelenti. A 第二遍 (Dì Èr Biàn) a második végigmenetelt jelenti. A 第三次 (Dì Sān Cì) a harmadik alkalmat jelenti.

A 第 különbözik az egyszerű számolástól. A 三次 (Sān Cì) azt jelenti: háromszor. A 第三次 (Dì Sān Cì) azt jelenti: harmadik alkalommal. Az első mennyiséget mond, a második sorrendet.

Mértékszavak az edzésben

A kínai gyakran használ mértékszavakat főnevek vagy cselekvések számolásakor. Edzésben ezek a szavak praktikusak, mert megmutatják, milyen fajta dolgot számolunk: lépést, testtartást, teljes végigmenetelt, ismétlést vagy formasort.

A 次 (Cì) előfordulásokat számol. A 三次 (Sān Cì) azt jelenti: háromszor. Ha a tanár azt mondja: 再来一次 (Zài Lái Yī Cì), az azt jelenti, hogy csináld még egyszer.

A 遍 (Biàn) valaminek a teljes végigmeneteleit számolja. Az 一遍 (Yī Biàn) jelenthet egy forma, gyakorlat vagy szakasz egy teljes végigmenetelét. A 三遍 (Sān Biàn) három teljes végigmenetelt jelent. Ez különbözik a 三次-től, amely külön próbálkozásokat vagy ismétléseket is számolhat anélkül, hogy mindig a teljes sorozatot feltételezné.

A 式 (Shì) a harcművészeti szókincsben testtartásként, módszerként vagy mintaként jelenik meg. Gyakran használják számozott mozdulatokra vagy testtartásokra a modern oktatásban.

A 步 (Bù) lépést jelent, és mind az állások, mind a lábmunka nyelvében megjelenik: 马步 (Mǎbù), lovas állás; 上步 (Shàng Bù), előrelépés; 退步 (Tuì Bù), hátralépés. Számolva a 三步 (Sān Bù) három lépést jelent.

A 套 (Tào) a formát teljes, szervezett rutinként kezeli. Az 一套拳 (Yī Tào Quán) egy pusztakezes sorozatot jelent. Az 一套剑 (Yī Tào Jiàn) egy kardformát jelent.

Ismétlések számolása

Az ismétlésszámok gyakoriak az alapokban, az állásgyakorlatokban, a rúgásgyakorlásban és az erősítésben. A legegyszerűbb minta:

Teljes forma vagy szakasz esetén a 遍 gyakran pontosabb:

A gyakorlati különbség fontos. A 十次 rúgás egyetlen rúgás tíz ismétlését jelenti. A 三遍 formagyakorlás három teljes végigmenetelt jelent. Mindkettő számolás, de különböző edzésegységeket mérnek.

Számok Wudang kifejezésekben

Sok Wudang és kínai harcművészeti kifejezés tartalmaz számokat. A szám gyakran egy nagyobb technikai vagy kulturális szerkezet része.

Ezeket a kifejezéseket nem szabad puszta számtanná egyszerűsíteni. A 五行 a Fa, Tűz, Föld, Fém és Víz klasszikus modelljét nevezi meg. A 八卦 a kínai kozmológiában és a Yìjīngben (易经) használt trigramrendszerre utal. A 十三势 a Tàijíquánban a harci módszereket nyolc kéztechnikába és öt lépésmódszerbe rendezi.

A számok felismerése segít a tanulónak megjegyezni a kifejezést, de a szám általában egy rendszerre mutat. A mélyebb jelentés a teljes kifejezéshez tartozik.

Hallás utáni felismerés az órán

A tanulóknak gyakorlás közben nem kell minden számot tudatosan lefordítaniuk. Az első feladat a felismerés. Halld meg a számolást, vedd észre, hogy a tanár ismétléseket, teljes végigmeneteleket, testtartásokat, lépéseket, oldalakat vagy bal-jobb párokat számol-e, és kapcsold a számot közvetlenül a testhez.

Hasznos hallási támpontok: 一, 二, 三, 十, 次, 遍, 步 és 式. Ezek a szavak gyakran megjelennek, és könnyű őket cselekvéshez kötni. Amikor a tanár azt mondja: 三遍, készülj három teljes végigmenetelre. Amikor a tanár azt mondja: 第五式, keresd az ötödik testtartást. Amikor a tanár azt mondja: 再来一次, ismételd meg még egyszer.

Idővel a számolási nyelv az edzés ritmusának részévé válik. Megmondja a tanulónak, mikor kezdjen, meddig folytassa, egy mozdulatot vagy a teljes formát kell-e ismételnie, és hogyan illeszkedik egy megnevezett módszer egy nagyobb szerkezetbe.