A Wudang harcművészet oktatása kínai anatómiai terminológiát használ. Amikor egy tanár azt mondja: "沉肩坠肘" (Chén Jiān Zhuì Zhǒu — süllyeszd a vállakat, engedd le a könyököket), a tanítványnak azonnal tudnia kell, mit jelent a 肩 és a 肘. Ez a cikk a mindennapi edzésben használt alapvető testtel kapcsolatos szókincset mutatja be.

Fej és arc (头面 Tóu Miàn)

头 (Tóu) — Fej. A fejtető, amelyet Bǎihuìnak (百会) neveznek, fontos akupunktúrás pont és a függőleges igazodás viszonyítási pontja minden Wudang gyakorlatban. A "虚领顶劲" (Xū Lǐng Dǐng Jìn) — tartsd könnyedén felfüggesztve a fejtetőt — utasítás gyakorlatilag minden formában megjelenik.

额 (É) — Homlok. Célterület küzdelemben és viszonyítási pont a felső Dāntiánhoz (上丹田).

眼 (Yǎn) — Szemek. A Wudang formákban a szemek a vezető kezet vagy a szándék irányát követik. Az 眼随手动 (Yǎn Suí Shǒu Dòng) — a szem követi a kezet — utasítás a látás és a mozgás összehangolását fejleszti.

耳 (Ěr) — Fülek. A hallgatás (Tīng 听) a harcművészetekben túlmutat a füleken, és az egész test érzékenységére kiterjed, de a hallási éberség továbbra is része a küzdelmi készenlétnek.

鼻 (Bí) — Orr. Központi szerepe van a légzésgyakorlatokban. A Qìgōng légzés az orron keresztül történik, hacsak nincs külön más utasítás.

嘴/口 (Zuǐ/Kǒu) — Száj. Gyakorlás közben enyhén zárva marad, a nyelv a felső szájpadlást érinti (舌抵上腭 Shé Dǐ Shàng È) — összekapcsolva a Rèn Mài és Dū Mài csatornákat.

下巴 (Xiàba) — Áll. Enyhén behúzva tartjuk, hogy igazodjon a nyaki gerinc és védje a torkot.

Törzs (躯干 Qūgàn)

脖子/颈 (Bózi/Jǐng) — Nyak. Lazának és rendezett tartásúnak kell maradnia. A merev nyak blokkolja az energia áramlását a fej és a test között.

肩 (Jiān) — Vállak. A 沉肩 (Chén Jiān, süllyeszd a vállakat) utasítás az egyik leggyakrabban ismételt korrekció az edzésen. A felhúzott vállak akadályozzák az erő átadását és feszültséget hoznak létre.

胸 (Xiōng) — Mellkas. A 含胸 (Hán Xiōng) — tartsd befelé a mellkast — azt jelenti, hogy a mellkas kissé üreges, nem kidüllesztett. Ez ellazítja a rekeszizmot, és lehetővé teszi, hogy a Qì lesüllyedjen a Dāntiánba.

背 (Bèi) — Hát. A 拔背 (Bá Bèi) — emeld meg a hátat — enyhe gömbölyítést hoz létre a felső háton, amely a 含胸 elvvel együtt megnyitja a lapockák közötti teret.

腰 (Yāo) — Derék/alsó hát. A Wudang oktatásban leggyakrabban említett testrész. A derék a fő irányító — 主宰于腰 (Zhǔzǎi Yú Yāo, a derék uralja). Minden technikát a derék forgása hajt.

腹 (Fù) — Has. Az alsó Dāntián (下丹田) helye. A súlypont és a Qì művelésének központja.

肋 (Lèi) — Bordák. Célterület küzdelemben, különösen olyan Wudang rúgástechnikákban, mint a 通肋腿 (Tōng Lèi Tuǐ, bordát átható rúgás).

脊椎/脊柱 (Jǐzhuī/Jǐzhù) — Gerinc. A központi szerkezeti tengely. Természetesen rendezettnek kell maradnia — sem merevnek, sem összeesettnek. A Dū Mài (督脉, kormányzó vezeték) a gerinc mentén fut.

胯 (Kuà) — Csípő/Kua. A csípőízület és a környező terület. A 松胯 (Sōng Kuà, lazítsd el a csípőt) elengedhetetlen a mély állásokhoz, az erőátvitelhez és ahhoz, hogy a derék szabadon fordulhasson. A Kuà az a hely, ahol a felsőtest és az alsótest ereje összekapcsolódik.

Felső végtagok (上肢 Shàng Zhī)

臂 (Bì) — Kar (teljes).

上臂 (Shàng Bì) — Felkar.

肘 (Zhǒu) — Könyök. A 坠肘 (Zhuì Zhǒu, engedd le a könyököket) lefelé irányítva tartja a könyököket, fenntartva a szerkezeti kapcsolatot a törzzsel. A könyök emellett elsődleges ütőeszköz a Bājíquánban (八极拳).

前臂 (Qián Bì) — Alkar. Blokkolásra és eltérítésre (格挡 Gédǎng) használják harci alkalmazásokban.

腕 (Wàn) — Csukló. Fegyveres gyakorláshoz rugalmasnak kell lennie, érintkezés közben pedig elég szilárdnak a szerkezet megtartásához. A 坐腕 (Zuò Wàn, ültesd a csuklót) meghatározott szöget hoz létre, amely az erőt a tenyéren keresztül továbbítja.

手 (Shǒu) — Kéz.

掌 (Zhǎng) — Tenyér. Az elsődleges ütőfelület a Bāguàzhǎngban (八卦掌) és számos Tàijíquán technikában.

拳 (Quán) — Ököl. Szorosan behajlított ujjakkal és az ujjak külső oldalára hajtott hüvelykujjal formálják.

指 (Zhǐ) — Ujjak. Diǎnxuéban (点穴, életpontok támadása) és bizonyos kézformákban használják, például a kardujjaknál (剑指 Jiàn Zhǐ) — a mutató- és középső ujj nyújtva, a többi behajlítva.

Alsó végtagok (下肢 Xià Zhī)

腿 (Tuǐ) — Láb (teljes). A 36 Wudang rúgástechnikát (腿法 Tuǐfǎ) a használt lábrész és az erő iránya szerint kategorizálják.

大腿 (Dà Tuǐ) — Comb. Tömeget és erőt ad az állásokhoz és rúgásokhoz.

膝 (Xī) — Térd. Állásokban a lábujjak irányát kell követnie a sérülések megelőzése érdekében. A 破膝腿 (Pò Xī Tuǐ, térdtörő rúgás) az ellenfél térdét célozza.

小腿 (Xiǎo Tuǐ) — Lábszár/vádli.

踝 (Huái) — Boka. Az itteni rugalmasság határozza meg az állások mélységét és az álló testhelyzetek stabilitását.

脚 (Jiǎo) — Lábfej. Kapcsolat a talajjal. 脚踏实地 (Jiǎo Tà Shí Dì, lábak szilárdan a földön) — a gyökerezettség itt kezdődik.

脚跟 (Jiǎogēn) — Sarok. Sok technikában az erő létrehozása a sarkon keresztül a talajba irányított nyomással kezdődik.

脚尖 (Jiǎojiān) — Lábujjak. A 尖子脚 (Jiānzi Jiǎo, lábujjrúgás) a 36 Wudang rúgástechnika egyike.

脚掌 (Jiǎozhǎng) — Talp. A Yǒngquán (涌泉) akupont helye — a Vese csatorna legalacsonyabb pontja és fontos földelési viszonyítási pont.

Irányjelölő kifejezések mozgás közben

上 (Shàng) — Fel, emelkedés. 下 (Xià) — Le, süllyedés. 前 (Qián) — Előre. 后 (Hòu) — Hátra. 左 (Zuǒ) — Balra. 右 (Yòu) — Jobbra. 内 (Nèi) — Befelé. 外 (Wài) — Kifelé.

Ezek testrészekkel kombinálva jelennek meg az utasításokban: 左转腰 (Zuǒ Zhuǎn Yāo, fordítsd a derekat balra), 前踢腿 (Qián Tī Tuǐ, elülső rúgás), 外摆腿 (Wài Bǎi Tuǐ, kifelé lendülő rúgás).