A Wudang rúgásrendszer 36 technikából áll, három kategóriába rendezve: 19 alapvető rúgás, 11 kombinációs technika és 6 haladó vagy akrobatikus rúgás. Ezek a technikák a Sānfēngpài (三丰派) formákban végig megjelennek — a Jīběnquán (基本拳) formától a Xuánwǔquán (玄武拳) formáig —, és önálló gyakorlatként, valamint formasorozatokon belül is edzik őket.

Sok külső rendszerrel ellentétben, amelyek a magas, látványos rúgásokat hangsúlyozzák, a Wudang lábtechnikák az átható erőt, a pontos célzást és a Yīn (engedő) és Yáng (robbanékony) kifejezés közötti folyékony átmeneteket helyezik előtérbe. Sok rúgás nem nagy felületeket, hanem ízületeket, bordákat és létfontosságú pontokat céloz.

Alapvető rúgások (基础腿法)

Ez a 19 technika alkotja a Wudang lábmunka alapvető szókincsét. Mindegyik gyakorolható önállóan, vagy beépíthető bármely formába.

Irányított rúgások

• Zhèng Tī Tuǐ (正踢腿) — Elülső láblendítés. Közvetlen előre irányuló lendítés, amely a törzs középső részét célozza. A legalapvetőbb és leggyakrabban gyakorolt rúgás.

• Xié Tī Tuǐ (斜踢腿) — Átlós láblendítés. Nem egyenesen előre, hanem szögben hajtják végre; hasznos az őrzések megkerülésére vagy váratlan vonalakból történő támadásra.

• Cè Tī Tuǐ (側踢腿) — Oldalsó láblendítés. Oldalirányú rúgás, amely keresztben mozog a testen, és az ellenfél oldalát célozza.

• Biān Tuǐ (邊腿) — Oldalláb. Oldalsó helyzetből hajtják végre, a láb élét használva ütőfelületként.

Köríves és söprő rúgások

• Lǐ Hé Tuǐ (里合腿) — Befelé záró láb. A láb befelé lendül a középvonal felé, zárva a lábak közötti távolságot. Sok kombinációs technika fontos építőeleme.

• Wài Bǎi Tuǐ (外擺腿) — Kifelé lendítés. A láb kifelé lendül a középvonaltól távolodva, az ellenfél testének külső részeit célozva.

• Sǎo Tuǐ (掃腿) — Söprő láb. Alacsony söprés, amely az ellenfél támasztó lábát célozva kibillenti őt az egyensúlyából.

• Zhuǎn Shēn Tuǐ (轉身腿) — Testfordítós láb. A test fordítása közben hajtják végre, a forgási lendületet használva erőfejlesztésre.

Célzó rúgások

• Wō Xīn Tuǐ (窩心腿) — Szívsokkoló láb. A napfonatot vagy a mellkas közepét célozza, hogy sokkolja az ellenfelet és megzavarja a légzését.

• Pò Xī Tuǐ (破膝腿) — Térdtörő láb. Alacsony rúgás, amely a térdízületet célozza az ellenfél szerkezetének megbontására.

• Pò Xīn Tuǐ (破心腿) — Szívtörő láb. Erőteljes rúgás a mellkas közepe vagy a szívtájék felé, maximális hatással a létfontosságú területekre.

• Tōng Lè Tuǐ (通肋腿) — Bordákat áthatoló láb. A bordakosarat célozza átható minőséggel, amelyet arra terveztek, hogy a bordák közé jusson vagy károsítsa őket.

• Cè Tōng Tuǐ (側通腿) — Oldalsó áthatoló láb. Oldalirányú rúgás átható erővel, amely az ellenfél védelmének áttörésére szolgál.

Specializált rúgások

• Xiǎo Qiāo Tuǐ (小蹺腿) — Alacsony emelő láb. Finom emelő rúgás, amely a derék alatti sérülékeny területeket célozza.

• Tán Tuǐ (彈腿) — Rugós láb. Az erő gyors kiengedéssel keletkezik, mint egy ostor vagy összenyomott rugó esetében. Robbanékony és gyors.

• Fǎn Tuǐ (反腿) — Fordított láb. Az irány a végrehajtás közben megfordul, hogy összezavarja vagy meglepje az ellenfelet.

• Cǎi Jiǎo (踩腳) — Lábbökés. Taposó vagy koppintó rúgás, amely az ellenfél lábfejét vagy bokáját célozza.

• Xià Pī Tuǐ (下劈腿) — Lefelé hasító láb. Aprító, lefelé irányuló mozdulat, amely a gravitációt használja az erő fokozására.

• Jiān Zi Jiǎo (尖子腳) — Hegyes lábfej. A lábfej hegyét használja kis, sérülékeny területek pontos célzására.

Kombinációs technikák (组合腿法)

Ez a 11 technika két akciót fűz össze egyetlen folyékony mozdulattá. Gyakorlati hidat képeznek az elszigetelt rúgások és a formaalkalmazás között — minden kombináció a több célponton átívelő folyamatos támadás elvét tanítja.

• Pò Xī Tōng Lè (破膝通肋) — Térd törése, bordák áthatolása. Először a térdet üti, majd egy mozdulattal továbbhalad a bordák felé. Alacsonyról magasra vezető támadási lánc.

• Wō Xīn Tōng Lè (窩心通肋) — Szívsokk, bordák áthatolása. Először a napfonatot üti, majd tovább hatol a bordák irányába.

• Lǐ Hé Tōng Lè (里合通肋) — Befelé lendítés, bordák áthatolása. Befelé záró mozdulattal kezdődik, amely bordákat áthatoló csapássá irányítódik át.

• Wō Xīn Hòu Tōng (窩心後通) — Szívsokk, hátrafelé áthatolás. Megüti a napfonatot, majd hátrafelé hatol tovább, esetleg a sarkat használva.

• Lǐ Hé Xiǎo Qiāo (里合小蹺) — Befelé lendítés, alacsony emelés. Befelé lendülő mozdulatot kombinál egy kis felfelé emelő akcióval.

• Lǐ Hé Fǎn Tuǐ (里合反腿) — Befelé lendítés, fordított láb. Befelé lendítéssel kezdődik, majd irányt vált, hogy váratlanul érje az ellenfelet.

• Qián Tī Hòu Liāo (前踢後撩) — Elülső rúgás, hátsó emelés. Előre irányuló rúgás, amelyet azonnal egy hátrafelé emelő rúgás követ, gyakran ugyanazzal a lábbal.

• Guà Miàn Zhuǎn Shēn Hòu Dēng Tuǐ (掛面轉身後蹬腿) — Arcseprés, testfordítás, hátrafelé taposó láb. Összetett sorozat: arcszintű csapás, testfordítás, majd hátsó toló rúgás. Az egyik legfejlettebb kombináció.

• Dī Gāo Biān Tuǐ (低高邊腿) — Alacsony-magas oldalláb. Oldalrúgás, amely szintet vált — vagy különböző magasságokban hajtják végre, vagy alacsony cselként használják, amely magasra vált.

• Wō Xīn Fǎn Tuǐ (窩心反腿) — Szívsokk, fordított láb. Napfonatra irányuló csapás, amelyet fordított lábakció követ, hogy váratlan szögből támadjon.

• Yuè Bù Tōng Lè (躍步通肋) — Ugró, bordákat áthatoló láb. Bordákat célzó ugró rúgás, amely az ugrásból nyer további erőt.

Haladó és akrobatikus rúgások (高级腿法)

Ez a 6 technika jelentős atlétikai képességet igényel, és általában azután vezetik be őket, hogy az alapvető és kombinációs rúgások már jól megalapozottak.

• Èr Qǐ Jiǎo (二起腳) — Kettős emelő rúgás. Mindkét láb egymás után elhagyja a talajt, gyors sorozatban két felfelé irányuló rúgást leadva.

• Duò Zi Jiǎo (跺子腳) — Taposó láb. Erőteljes taposó rúgás, amely lefelé irányuló erővel az ellenfél lábfejét, térdét vagy alsó lábszárát célozza.

• Xuán Gōng Tuǐ (玄功腿) — Xuán-erő láb. Specializált rúgás, amely a Xuán (titokzatos/körkörös) erőelveket használja spirális energiával. Nevét a Xuángōng (玄功) után kapta, amely a Sānfēngpài rendszer alapvető edzésmódszere.

• Xuàn Fēng Tuǐ (旋風腿) — Hurrikán láb. Forgó rúgás, amely forgási erőt hoz létre, és akár több találatot is adhat egyetlen fordulat alatt.

• Téng Kōng Wài Bǎi Lián (騰空外擺蓮) — Levegőben végzett kifelé lendülő lótusz. Akrobatikus ugró rúgás, amelyben a láb kifelé lendül köríves mozdulattal, egy nyíló lótuszvirágra emlékeztetve.

• Téng Kōng Cè Dēng (騰空側蹬) — Levegőben végzett oldalsó taposó rúgás. Fēi Tuǐ (飛腿, repülő láb) néven is ismert. Ugró oldalrúgás, amelyben a test teljesen a levegőbe kerül, mielőtt erőteljes oldalirányú tolást ad le.

Edzéselvek

A Wudang rúgások ugyanazokat a Yīn-Yáng elveket követik, amelyek az egész Sānfēngpài edzést irányítják. A láb a lendítési szakaszban laza és puha (Yīn) marad, az erő pedig csak az érintkezés pillanatában szabadul fel (Yáng). Ez tükrözi a Xuánwǔquán és más Liǎng Yí szintű formákban megtalálható Fālì (发力) elvet.

A kombinációs technikák egy alapvető harci koncepciót tanítanak: a célpontok közötti folyamatos átalakulást. Egyetlen elszigetelt csapás helyett a gyakorló megtanul egyik támadásból a másikba áramlani — alacsonyról magasra, elölről hátra, befelé irányulóból kifelé irányulóba —, fenntartva a nyomást és megakadályozva, hogy az ellenfélnek ideje legyen rendeződni.

A rúgásokat általában három szakaszban edzik: helyben végzett ismétlés a helyes forma és igazítás érdekében, mozgó gyakorlatok az edzőteremben a lábmunkával való összehangolásra, valamint beépítés a formákba, ahol az időzítés és a kontextus határozza meg az alkalmazást.

Kulcsfogalmak

• Tuǐfǎ (腿法) — Lábmódszerek; a rúgásrendszer
• Tī (踢) — Rúgni (általános kifejezés)
• Dēng (蹬) — Taposni vagy tolni a lábfejjel
• Sǎo (掃) — Söpörni
• Tōng (通) — Áthatolni
• Pò (破) — Eltörni vagy elpusztítani
• Tán (彈) — Rugózni vagy csapódni
• Liāo (撩) — Emelni vagy felemelni (mint egy hátsó rúgásnál)
• Téng Kōng (騰空) — Levegőben; a levegőbe emelkedni